Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A feltámadás hitünk alapja, hisz: "Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiábavaló a mi igehirdetésünk és hiábavaló a ti hitetek is."- írja szent Pál apostol.
Az idei év húsvétján egy szép, háború előtt élő, peresztegi hagyományt sikerült újjáéleszteni: a húsvét hajnali Isten-keresést.
Az Isten-keresés népszokása, a Szentírásnak azt a részét veszi alapul, miszerint az asszonyok húsvét hajnalán mentek Jézus sírjához, keresték, de csak az üres sírt találták, hisz Jézus feltámadt.
Húsvétvasárnap hajnalharangszókor, 5 órakor találkoztunk, a falunk határában lévő, ősi Kálvária szoborcsoporthoz bevezető útnál. Fáklyákkal, gyertyákkal, énekelve indultunk a Kálváriához, ahol Jézus értünk vállalt fájdalmas szenvedéséről emlékeztünk meg imáinkban, énekeinkben. Jézus temetésének, Szentírásból való felidézése után, a rózsafűzért imádkozva, gyalog indultunk a temetőbe "Jézust keresni". A temetőben, a fáklyákkal kivilágított Nagykeresztnél, felidéztük Jézus dicsőséges feltámadását. Örvendező alleluja énekünkkel köszöntöttük a feltámadt Urat. Meggyújtva a húsvéti gyertyát, imádkoztunk az elhunytakért. A húsvéti gyertya lángját továbbvidve szeretteink sírjához, az értük mondott imával fejeztük be húsvét hajnali szertartásunkat.

• Vissza