Pereszteg története

Első írásos említése 1291-ből való, Nagycenkkel kapcsolatos oklevélen szerepel "Perezteg" néven. 1326-ig a soproni vár tartozéka volt, ekkor I. Károly Kanizsay Lőrincnek adományozta. 1454-ben a cseh husziták felégették további 15 községgel együtt. 1536-ban a Nádasdyak kezére került, ez idő tájt a lakosság tiszta magyar. Az 1623-ban Csepregen alakult molnár céh alapító okmánya szerint a községben két malom működött az Ikva patakon. Az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Szent Miklós a plébánia védőszentje, és a templom restaurálásra szorul. 1660 körül Nádasdy Ferenc gróf 5 jobbágyhelyet adott Székelyi Istvánnak. 1677-ben a Széchenyiek vásárolták meg. 1683-ban, a törökök átvonulásakor 60 elhagyott ház volt a községben, 1706-ban pedig a labancok, majd a kurucok pusztították a helységet. 1715-ben a Széchenyiek mellett a Székelyi-család és a plébánia volt a birtokos. A falu népi összetétele mai formájában a XVII. században végbement betelepülések hatására alakult ki, miután a XVI. század közepén a lakosság még tiszta magyar volt. 1697-től magyar iskola működött a községben. 1728-ban már 42 horvát, 20 német nevet viselő családfő volt itt a 34 magyar mellett. A XVIII. század közepén az erdőirtás virágkora erősen vonzotta a németséget, amely az erdőirtás konjunktúrájának letűntével továbbállt. 1740-ben Székelyi Antal Sopron megye esküdtje volt. A Széchenyiek ez időben osztozkodtak, és Pereszteg Schmidegg Frigyesnének szül. Széchényi Jozefának birtokába került. 1796-ban gróf Széchényi Ferenc Schmidegg Lászlótól 115000 forintért visszavásárolta. 1806-ban újjáépíttette a templomot. 1820-ban mint hitbizomány István testvérének, Lajosnak jutott a peresztegi rész. Lajos gróf Horpács mellett sokszor tartózkodott peresztegi kastélyában is, István gyakran meglátogatta bátyját. Lajos 1830-ban a cenki Ikva patakról Peresztegig malomárkot ásatott és új malmot építtetett. Az 1904-ben megindult országos kivándorlási láz Pereszteget is elérte, 28 fő vándorolt ki Amerikába szerencsét próbálni, Szécsényből 9 fő távozott.

Sopronszécsény Első írásos említése "Zechun" néven 1261-ből, majd "Zechen" néven 1331-ben származik. A középkorban az Osl nemzetséghez tartozó Pinnyeyek birtokolják, majd a 16. században leányágon a Zalay-családé lett. 1529-ben a törökök átvonulásakor teljesen elpusztult. 1549.évi ház-számláláskor több nemes birtoka. 1580-ban a Lászlóvits család volt birtokos. Leányuk Niczky István neje lett, így a Niczkyek, majd a Zeke család, később a Tallián és Vízkelety családok lettek a birtokosok. A községnek sem bora, sem erdeje nem volt. 1894 óta működött iskola az egyik kis házacska termében.

Mindkét falu 1898-tól 1948-ig a nagycenki körjegyzőséghez tartozott. 1899-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Háborús harcok a községben a II. világháború idején alig voltak, mert a község nem a főútvonalon fekszik. 1945. március 30-án, nagypénteken a németek felrobbantották a vejkei vasúttöltést. A háború végén az oroszok hadifogoly tábort rendeztek be a kastély melletti kertészet területén. A kastély ura, gróf Széchenyi Ferdinánd feleségével egy falubeli kisgazda házánál húzta meg magát fél évig. A II. világháborúban 24 hősi halott volt a faluból, ebből heten szécsényiek. 1945 májusában kezdődött a földosztás. A Széchenyi-hitbizomány 250 kh. ingatlana és Széchenyi Ferdinánd 1000 holdon aluli birtoka jutott a kisemberek kezébe. A földosztás után a régi és az új gazdák egymást segítve iparkodtak pótolni a háborús veszteségeket. Az állatállomány a háború alatt igen lecsökkent. A beszolgáltatási kötelezettségekre egy példa: 1948-ban a beszolgáltatandó tej Peresztegen 318 tehén után 167000 liter (1 tehén után 525 liter), Szécsényben 71 tehén után 36000 liter (egy tehén után 507 liter) tej volt. A Dénes majorban magnemesítési célra állami gazdaság létesült, de ez hamarosan megszűnt.

1948. január 1-jén Pereszteg önálló körjegyzőséget kapott. Az új gazdák egy része 1950-ben termelőszövetkezetet alapított. A tanácsrendszer 1950 októberétől a rendszerváltásig működött. 1979. január 1-ig mint önálló Községi Tanács, majd Nagycenk központtal Közös Tanácsként. A lakosság száma 1948-ban 1287 fő volt. A lakosok között volt néhány cigány család. A múlt században települtek a Kis utcába. 4 házban 9 család lakott 63 lélekszámmal. Egy család volt közülük teknővájó, a többi cigányzenész. Egy évszázadon keresztül a vidéken is nevezetes volt a peresztegi cigányzenekar. Az utóbbi két évtizedben az ő házaik is megújultak, és lakóik beolvadtak, megszűnt a zenekar is.

A lakosság kisebb része a mezőgazdaságban, többsége az iparban talált munkát. A növénytermesztésben a gabonaféléken túl ipari növényeket - napraforgót és cukorrépát - termesztettek. Az 1949-ben a termelőszövetkezetek megsegítésére megépíttetett gépállomás ellátta a környező községeket is. 1985 óta a győri RÁBA gépgyárhoz tartozó gyáregység lett, ekkor dolgozóinak száma 80 fő volt. A Csörgető-majori téglagyár a múlt században épült és 1945-ben államosították. 1948 júniusától szeptemberig 387000 falitéglát égettek, 109000 hornyolt cserepet, 7000 sima, 8000 hódfarkú cserepet és 1500 gerinc cserepet. Bár 3 hónap alatt ekkora teljesítményre volt képes és még bőven volt nyersanyaga a környéken, 1968-ban mégis bezáratták. A korábban jelesen működő két kicsi vízimalom is beszüntette tevékenységét. Nem volt rá szükség, hiszen a malomipar óriásit fejlődött. Így a község lakói főleg Sopronban kerestek munkát.

Forrás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, Torma Margit írása alapján

Paplak

Önkormányzati ügyfélfogadás

Hétfő: 13:00 - 15:30 óráig
Kedd: 07:30 - 12:00 óráig
Szerda: 07:30 - 12:00 és 13:00 - 15:30 óráig
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 07:30 - 12:00 óráig

Tel.: 99/532-040,
99/532-041

Aktuális hírek

A Fertő part hírei

www.fertopart.hu - A Fertő part elsőszámú portálja - fertőpart, fertő, part, fertő tó, szállás, vendéglátás
Készült: 2010-ben - Készítők - Elérhetőség: web@pereszteg.hu