XI. Piusz pápa 1931-ben, az efezusi zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából vezette be újra Mária Istenanyaságának régi ünnepét. 431-ben, az efezusi zsinat a nesztorianizmus eretnek tévtanításával szemben kimondta: Mária, Jézus Krisztusnak az Isten-embernek az édesanyja, vagyis: Istenanya. Ezért méltó, és igazságos őt Istenszülőnek, Boldogságos Szűzanyának mondani.
E napon van a Béke Világnapja is. II. János Pál pápa mondta: "A békéért való fáradozást a szeretet sugallja. Ma különösen azt kell kérnünk az Istentől, hogy szüntelenül megvalósítsuk azt az igazságosságot, mely egyedül képes biztosítani a tartós és igaz békét."

Szent Pál a filippieknek írja: "Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr."
Szent Péter ezt tanítja: "Nem adatott nekünk más név az ég alatt, melyben üdvözülni lehetne."
Ez ünnepet 1721-ben XIII. Ince pápa rendelte el.

Ezen ünneppel lezárul a karácsonyi ünnepkör. Elillan a betlehemi barlang kedves hangulata. Jézus isteni természete tárul fel. Erre utal az ünnep megnevezése is: Epifánia, ami megjelenést jelent. Máté evangéliumának elbeszélése szerint az Úr úgy jelenik meg az emberiségnek, hogy ez az egész világ, minden kultúrája számára megérthető. Izaiás próféta jövendölése szerint "Őt keresik a nemzetek". Három földrész találkozásához bölcsek, királyok érkeznek, hogy a földkerekség hódolatát leróják. Gáspár, Menyhért, és Boldizsár Európát, Ázsiát és Afrikát jelenítették meg. Az ajándékok összetételében is a mindenség Uraként tisztelik Jézust. Kincsesládájuk tartalma a Királynak, a Főpapnak és a szenvedő Megváltónak szól.

Jézus nyilvános működésének kezdetén, elment Keresztelő Jánoshoz a Jordán folyóhoz, aki megkeresztelte. Ekkor a Szentlélek galamb képében leszállt Jézusra, a körülállók pedig az Atya hangját hallhatták: "Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik." Keresztelő János így mutatta be: "Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit." Ebben az évben január 8-án ünnepeljük.

IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya. Dalmáciában született a tatárjárás idején. Szülei fogadalmat tettek, ha Isten megmenti az országot a tatároktól, születendő gyermeküket Istennek szentelik. Veszprémben, a domonkos nővéreknél nevelkedett, majd a Nyulak szigetén (ma Margit-sziget) épült kolostorban tett szerzetesi fogadalmat s élt 1270-ben bekövetkezett haláláig. A nemzetünkért vállalt vezeklésnek és a keresztény szeretet gyakorlásának szentelte egész életét.

Szent Fábián pápa a római egyház nagy szervezője és védelmezője. Rómát hét zónára osztatta, mindegyik élére egy diákónust állított. Gondoztatta a temetkezési helyeket, a katakombákat. 14 éven át kormányozta az egyház hajóját. Vértanúsága Decius uralkodásának kezdetén történt 250-ben.
Szent Sebestyén a császár gárdatisztje volt. Milánóban élt. A IV. század elején szenvedett vértanúságot. Arra törekedett, hogy pogány katonatársait is megtérítse, hite miatt törvényszék elé kellett állnia, majd saját társai halálra nyilazták, így lett vértanú.

1870-ben Dunakilitiben született ősi, magyar, főnemesi családból. Az 1876-os, nagy dunai árvíz elől a család Köpcsénybe menekült. Édesanyját 12 éves korában elveszítette. Egyetemi tanulmányait a bécsi egyetem mezőgazdasági, majd orvosi karán végezte. 1900-ban szerzett orvosi diplomát.1902-ben Köpcsényben, 25 ágyas magánkórházat hozott létre, sebész és szemorvosi szakképesítést szerzett. Coreth Mária Terézia grófnővel kötött házasságából 13 gyermeke született. 1915-ben meghalt a nagybátyja, akinek vagyonát, körmendi kastélyát és hercegi címét is megörökölte. Ekkor a család Körmendre költözött, ahol szintén kórházat rendezett be. Híres szemorvosként tartották számon, a betegek mindenfelől özönlöttek hozzá. A szegényeket ingyen gyógyította, sőt, receptjeiket is ő fizette. Nagy hangsúlyt fektetett az igazi keresztény családi életre, a közös imádságra és az erények gyakorlására. Több mint egy éves türelemmel viselt betegség után, Bécsben hunyt el 1931. január 22-én. II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá Rómában.

A könyörtelen keresztényüldözőből, Saulból, Krisztus apostolává vált, miután a damaszkuszi úton maga Jézus szólította meg. E találkozás gyökeresen megváltoztatta őt, megkeresztelkedett, s Pál, Jézus harcos hirdetője lett. Az Apostolok cselekedetei elbeszéli, majd maga Pál is elmondja megtérésének történetét. Az ő példája is jelzi a hívő ember számára is, hogy Isten kegyelme képes még a legelvakultabb embert is átformálni.