Természeténél fogva élénk, függetlenséget kereső és igen érzékeny lélek volt. Ezért komoly önnevelés alá fogta magát, s különösen arra ügyelt, hogy legyőzze rossz szokásait. Ritka szépségét már akkor mindenki bámulta. Különös részvéttel tudott lenni a szenvedő iránt. A boldogsággal és csapásokkal teljes gyermekkort a hivatásért való küzdelem váltotta föl. Szinte ki kellett verekednie a kármelitákhoz való belépést. Kilenc éves volt - mikor a főnöknőhöz ment s kérte felvételét, természetesen hiába. Tizenöt éves korában okvetlenül be akart vonulni a Kármelbe. Édesatyja Rómába vitte. A pápai kihallgatás végén a kis bátortalan teremtés minden tilalom ellenére odatérdelt XIII. Leó trónusa elé s bátran kérte, engedje meg, tizenöt éves korában kármelita apáca lehessen. A kisded Jézusról nevezett Teréz 1890. szeptember 8-án tette le fogadalmát. Kilencévi kolostori élete alatt rengeteg testi és lelki szenvedésben volt része. Többször hangoztatta , hogy küldetése van az emberekhez: meg kell tanítania őket a "kis útra". Néhány héttel halála előtt a "kis út" lényegét így foglalta össze: "A kis út a lelki gyermekdedségnek, a bizalomnak és az Istenre való teljes ráhagyatkozásnak útja... Meg akarom mondani az embereknek, hogy csak egyet kell tenniök a földön: az apró áldozatok virágait kell dobálniok Jézus felé".

A tridenti zsinat rendeletéből szerkesztett Katekizmus azt mondja:
"A gondos szülő megbízható őrzőt ád gyermeke mellé, ha bizonytalan, veszélyes útra indul. Ugyanúgy a mennyei Atya, nem hagyja megbízható őrzés és vezetés nélkül gyermekeit, kik a földi élet veszedelmes terein vándorolnak, útban az örök haza felé."
S mi jár ezért az őrzőangyaloknak? - kérdezi Szent Bernát. S azt feleli:
"Tisztelet a jelenlétért, odaadás a jóakaratért, bizalom az őrzésért."
"Őrangyalom szívből kérlek,
bűntől, bajtól őrizzél meg.
Életemben légy vezérem,
Halálomkor állj mellettem. Amen."

III. Ince pápa korában volt az Egyház hatalma és tekintélye a legnagyobb. Isten azonban Szent Ferenc révén a szegénység útját mutatta meg az Egyháznak.
Ki is volt ez a Ferenc?
Gazdag kereskedő fia, aki mindig dicsőségről álmodozott. Többször is megpróbálkozott a lovagi és a katonai élettel, de egyik sem hozta meg neki a várt sikert. Egy csata során súlyosan megbetegszik, élete megváltozik, keresi, de nem érti mi az Isten akarata. 1206-ban a Szent Damján templomban imádkozva különös látomása volt: Egy égi hang azt mondta neki: "Ferenc építsd fel Egyházamat, mert látod, csaknem romokban hever!" A látomást először félreértelmezte, azt gondolta ugyanis, hogy a Szent Damján templomot kell renoválnia. Ez a tévedés mégis hozzásegítette ahhoz, hogy megértse Isten akaratát, ugyanis apja boltjából elvitt néhány vég posztót, eladta, s az árát átadta a templom papjának, mire apja kitagadta. Ferenc kedélye megmaradt, de megszentelődött. A szegénységet már "úrnőjének" nevezte. Először bolondnak nézték, majd szentnek tartották. Hamarosan társak szegődtek hozzá. Az evangéliumot hirdették és élték: szolgálták az embereket, különös szeretettel a szegényeket. 1210-ben III. Ince pápát kérték életmódjuk jóváhagyására. A találkozás alkalmával a pápa különös látomásban részesült: Ferenc egy vállmozdulatával helyreállította a düledező pápai bazilikát. A pápa megértette, Ferencék életformája fogja helyreállítani a "düledező" Egyházat. A kereszténység első századaiban a pogány császárok üldözték a Krisztusban hívőket. A keresztények üldözése Nagy Konstantin császár trónra lépésével szűnt meg, az Ő rendelete adta meg a szabad vallás gyakorlást. Édesanyja, szent Ilona császárné, aki mélyen hívő asszony volt, Jézus szülőföldjének számos "jeles helyszínét" felkutatta és oda templomot építtetett. Így történt ez a keresztre feszítés helyén is. 335. szeptember 14-én szentelték fel azt a fényes templomot, melyet Jeruzsálemben, a Golgotán a Szent Kereszt tiszteletére emeltek. Itt történt meg először a Szent Kereszt nyilvános ünneplése, felmagasztalása, hisz a zsidók és a pogányok számára a kereszt a gyalázat jele, míg nekünk, keresztényeknek a szeretet győzelmének jelképe, "melyen az Élet halni szállt, s megtörte holta a halált."

1571-ben, Lepantónál, a keresztény és a török seregek összecsapásánál történt:
A csata előtt a főparancsnok tisztjeivel a rózsafüzért imádkozta, a hajókra keresztes zászlókat tűztek ki. A török hajók számbeli fölényben voltak. Ezekben az órákban V. Piusz pápa Rómában szintén a rózsafüzért imádkozta a keresztény hadak győzelméért. A kisebb létszámú keresztény sereg "Éljen Krisztus!" kiáltással indult a csatába. Mikor a török főhajó Ali vezérrel együtt elveszett, a többi török menekült. A pápa ugyanebben az órában látomásban értesült a győzelemről. A győzelem napját, október 7-ét, a pápa a Rózsafüzér Királynéjának ünnepévé tette.

Magyarok Nagyasszonyának ünnepe, melyet XIII. Leó pápa 1896-ban engedélyezett, mikor a magyarság ezer éves fönnállását ünnepelte s már közel 900 éve Mária országának vallotta magát, amióta Szent István az ő országát Szűzanya oltalmába ajánlotta.

Magyarországon született 1374-ben, Nagy Lajos királyunk leányaként. 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Jagelló Ulászlóval, Litvánia nagyhercegével kötött házassága eredményezte a litván herceg és nép megtérését. A hit, a szeretet és az alázatosság példaképe volt. Neki köszönhető a hittudományi kar megalapítása és az egyetem megújulása Krakkóban. Erényekben és érdemekben gazdagon halt meg Krakkóban, 1399-ben.
Könyörgés: Istenünk, aki híveid élete vagy és az alázatosak dicsősége, te Szent Hedvig királynőt a hit és a szeretet buzgó terjesztőjévé tetted. Közbenjárásodra add, hogy az igazság ás a jóság apostolai legyünk. Amen.

Syria nevű kisázsiai tartományának fővárosában, Antiochiában született. Lukács pogány görög családból származó orvos volt s széles körű irodalmi műveltséggel rendelkezett. A kereszt ugyan a pogányok szemében oktalanság volt, mégis meghódította a tanult pogány orvost: megkeresztelkedett. Közötte és Pál között a tanítvány és mester bensőséges viszony alakult ki. Először az evangéliumot írta meg. Írását a római pogány-keresztényeknek készítette s egy előkelő ismerősének, Teofilnek ajánlotta. Az evangélium megírása utáni első fogság vége felé készült második nagy műve: az Apostolok Cselekedetei. Benne a Szentlélek ihletésére a történetíró és szemtanú lelkiismeretességével megírta a kezdő Egyház történetét a mennybemeneteltől Szent Pál első fogságának végéig.
Pál vértanúsága után Dél-Görögországba ment, s mint püspök ott működött élete végéig Halála idején 74 éves volt. Lukács nemcsak az orvosoknak, hanem a festőknek is védőszentje. Egy 6. századbeli hagyomány szerint festő is volt.

Szent Simon apostolról nem sokat tudunk, a Biblia igen keveset írt róla. Az apostolok névsorában a "buzgó=zelota" megjegyzés áll a neve után. Vagyis buzgón tartotta az ószövetségi törvényt is. A feltételezések szerint a galileai Kána városából való, ahol a menyegzőn Jézus vizet borrá változtatta. Júdás apostolt a Szentírás következetesen megkülönbözteti az áruló Júdástól, Tádénak nevezi. Júdást három testvérével, Jakabbal, Józseffel és Simonnal egyetemben az Úr "testvérének", vagyis unokatestvérének mondja. A régi hagyomány szerint Simon először Egyiptomban hirdette az Evangéliumot, majd később Júdás Tádé apostollal együtt Perzsiában. Itt szenvedtek vértanúságot: Simont kettéfűrészelték, Júdást pedig lefejezték. Mivel a szenthagyomány szerint egy időben haltak meg, együtt ünnepeljük őket.