Keleten már 380-ban ünnepelték az összes vértanú napját. Nyugaton IV. Bonifác nevéhez fűződik, aki 609-ben megkapta az összes pogány isten tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az összes vértanúk tiszteletére. III. Gergely pápa (731-741) a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúknak, hitvallóknak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette. IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet.
"A szentek nem szorulnak rá tiszteletünkre, semmit sem ad nekik magasztalásunk. Csupán csak a mi hasznunk származik, ha róluk megemlékezve tiszteljük őket" - tanítja Szent Bernát apát. A mindenszentek litániájának imádkozásával többször is kérjük közbenjárásukat.

A clunyi bencés szerzetesek már a X. században ezen a napon emlékeztek meg az összes megholtról. XV. Benedek pápa 1915. augusztus 10-én adott engedélyt ara, hogy ezen a napon minden pap három szentmisét végezhessen az elhunytakért. Az első a saját szándékára, a második az összes megholtért és a harmadik a Szentatya szándékára. Ezen a napon imádságainkkal és temetőlátogatásainkkal különféle búcsúkat nyerhetünk az elhunytak javára.
A szentmisében így könyörög értük az Egyház: "Emlékezzél meg Urunk, szolgáidról és szolgálóidról, akik a hit jelével előttünk távoztak el az élők sorából és a béke álmát alusszák. Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztusban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világosságot és a békét a te országodban." Napi fohászunk legyen értük: Nyugodjanak békében!

Székesfehérváron született 1007-ben. Szent István királyunk fia és trónörököse. Szent Gellért volt a nevelője. Az életszentség útját járta a királyi udvarban is amikor az imádság és a lemondás szentje lett. A róla szóló legenda így emlékezik meg önmegtagadó életéről: "Megelégedve kevés alvással, éjszakánként, amikor már mindenki aludni tért, Istennek zsoltárokat énekelve virrasztott, és minden egyes zsoltár végén szívének töredelmével bűnbocsánatért könyörgött." 1031. szeptember 2-án halt meg vadászbalesetben, egy vadkan halálra sebesítette. Szent László király idejében 1083. november 5-én szentté avatták. A magyar ifjúság védőszentje.

A mai Szombathely területén született 316 körül pogány családból. A kereszténység szentségének felvétele után megvált a katonai szolgálattól, és Galliában szerzetesi életet élt. Pappá szentelték, és rövidesen Tours püspökévé választották.
Egy legenda szerint szerény ember lévén, nem érezte méltónak magát a püspöki címre, s elbújt a libák közé, akik gágogásukkal árulták el ottlétét.
Felszentelése után nyájának gondos pásztoraként tevékenykedett. Személyéhez számos legenda kapcsolódik. Sokat fáradozott a papság műveltségének emelkedéséért és a szegényekért. Egyik legenda szerint egy didergő koldusnak adta fel köntösét, amit később álmában Jézuson látott a mennyben.

Valószínűleg a sárospataki várban született 1207-ben, II. András magyar király lánya. Lajos türingiai tartománygróf felesége lett. Három gyermek édesanyja. Férje halála után (1227) a szegénységet választotta, sok megpróbáltatás után 1231-ben halt meg, Marburgban.
Szent Erzsébet élete a szolgáló szeretet példaképe. Ő a karitász-mozgalmak védőszentje. Életének minden cselekedetét Jézus ezen mondása inspirálta: "Bármit tesztek egynek, akár a legkisebbek közül, nekem teszitek." Szent Erzsébet életének számos eseményében teljesedett Jézus ezen mondása. A legenda szerint ugyanis, mikor Erzsébet kenyeret vitt az éhezőknek, melyet nem néztek jó szemmel irigy rokonai, s számon akarták kérni hová megy, s mit rejteget a ruhája alatt, a kötényében lévő kenyerek rózsává változtak.
Egy másik esetben pedig mikor egy járvány alkalmával olyan sok beteget fogadott és ápolt a házában, hogy már csak a távollévő férje ágya volt üres, oda fektetett egy szegény szenvedőt. Mikor irigykedő rokonai hergelésére a hazatérő férje számon kérte tőle kit fektetett ágyába, Erzsébet azt felelte: Jézust. A férj valóban Jézust látta az ágyában pihenő szenvedőben.

Alexandriai szűz és vértanú, akinek éleslátás, bölcsesség és lelki erősség volt jellemző tulajdonsága. A vértanú földi maradványait jámbor tisztelet övezte a Sínai-hegyen lévő híres kolostorban.

Szent Péter apostol testvére, Keresztelő Szent János tanítványa volt. Szent János apostollal együtt lettek Jézus első tanítványai, és Szent Pétert is ő vezette Jézushoz. Az apostolok oszlása után a görögöknél és Kis-Ázsia tartományban hirdette az evangéliumot. X. alakú kereszten szenvedett vértanúságot. A bizánci egyház védőszentje.