Augusztus hónap

Augusztus 4. - Vianney Szent János

1786-ban született Franciaországban. Szegény kis pásztorfiú volt, aki még írni és olvasni sem tanult meg. A szomszéd falu plébánosa, Balley abbé vette maga mellé, ő tanította, hogy felkészítse a papságra. Később egy évre szemináriumba küldték, ahol kínlódva tanult, hisz még a latin nyelvet sem ismerte, csupán jámborsága miatt engedélyezték a pappá szentelését. Ars plébánosa lett. Sorra látogatta a családokat, sokat készült a szentbeszédekre, ingyenes leány-iskolát nyitott, és mindenekelőtt sokat gyóntatott. A környékről, sőt később Franciaország minden részéről jártak hozzá gyónni, s tanácsait kérni. Csodás képesség alakult ki benne: belelátott a gyónó lelkébe. Napi 12 órát töltött a gyóntatószékben. Nagyon egyszerű, szerény életet élt. 1859-ben fejezte be földi életét. A 2009. júniusától, 2010. júniusáig tartó időszakot, az ő halálának 150. évfordulójára emlékezve szentelte az egyház a papság évének.

Augusztus 5. - Havas Boldogasszony

A középkori hagyomány szerint, Rómában, egy idős, gyermektelen házaspár Szűz Máriát tette meg vagyona örökösének. Azért imádkoztak, hogy adja tudtukra, mi módon kívánja felhasználni. Erre egyszer Mária megjelent álmukban, s kifejezte óhaját, hogy építsenek templomot a tiszteletére azon a helyen, melyet másnap (augusztus 5-én) hóval födve találnak. Ugyanilyen álma volt Liberius pápának is. Másnap, általános csodálkozásra az Esquilinus-halmon egy telket hó borított. Itt épült fel Havas Boldogasszony temploma. E templom Róma hét főtemplomának egyike, a híres Santa Maria Maggiore templom.

Augusztus 10. - Szent Lőrinc vértanú

A kereszténység első századaiban üldözték a Krisztusban hívőket, ezért csak titokban, föld alatti temetőkben, úgynevezett katakombákban folyt a szentmise.
258-ban, Valerianus császár rendelete alapján ismét fellángolt a keresztények üldözése. Lőrinc diakónus, II. Sixtus pápával és a többi keresztényekkel együtt vesz részt a szentmisén a katakombában. Egyszerre csak idegenek törnek be, elfogják és megközözik a pápát és a keresztényeket, csak Lőrincet hagyják szabadon. Mivel az ő dolga volt az egyház anyagi ügyeinek intézése, megparancsolják neki, hogy adja át az egyház kincseit. Ő 3 nap haladékot kért, s ezalatt minden értéket szétosztott a szegények között, majd szekérre ültette őket, s így ment a pogány prefektus elé mondván: "Ők az egyház kincsei!" Szavait gúnynak vették, és kegyetlen halállal kellett fizetnie hitéért: tüzes rostélyon megsütötték.

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony

Mária földi életének befejezését, elszenderülését, halálát és mennybe vitelét hívja így a népnyelv: Nagyboldogasszony. Az egyház ősi tanítása szerint, Máriát halála után, testével és lelkével együtt Jézus felvette a mennybe, s ott a mennyország királynőjévé koronázta. Biztos is, hogy nem érhette romlás azt a testet, mely az Isten fiát hordozta.

Augusztus 20. - Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Első, államalapító, szent királyunknak köszönhetjük, hogy országunk és népünk ma is él a Kárpát-medence közepén, s nem tűnt el a történelem süllyesztőjében. Miután ő maga megkeresztelkedett, s pogány Vajkból keresztény Istvánná lett, népe számára is a keresztény élet útjában látta a jövő zálogát. Koronát kért, és kapott a pápától, legyőzte pogány ellenségeit, megszervezte az egyházat, letette az igazságra és erkölcsre alapuló törvényes rend alapjait az országban. Halála előtt, földi trónörökös híján, Máriára bízta országát és népét. Így lett Mária a magyarok Nagyasszonya.

Augusztus 24. - Szent Bertalan apostol

Jézus tanítványa, aki Jézus földi élete során a többi 11-el együtt hűségesen követte az Urat. Jézus mennybemenetele, és a Szentlélek eljövetele után Indiában, és Mezopotámiában hirdette az evangéliumot. A többi apostolhoz hasonlóan ő is vértanú lett. Jézusba vetett hitéért kegyetlen halált mértek rá: megnyúzták.

Augusztus 29. - Keresztelő Szent János halála

Keresztelő János, Jézus előhírnöke volt. Arra hivatott, hogy Izrael népét előkészítse a Megváltó érkezésére. A Jordán partján hirdette: "Térjetek meg! Tartsatok bűnbánatot!"
Galilea akkori fejedelme, Heródes Antipász házasságtörő kapcsolatban élt testvérének, Fülöpnek feleségével, Heródiással. Keresztelő János nyíltan szemükre vetette bűnüket, ezért Heródes börtönbe záratta. Amikor a fejedelem születésnapját ünnepelték, Szalóme, Heródiás lánya elkápráztatta a ház urát táncával, s e táncért cserébe Szalóme, az anyja biztatására, jutalmul a Keresztelő fejét kérte tálcán.