Az alapító tagok, illetve az Egyesület elnöksége:
Békési István elnök | Mihalicz Antalné |
Csecserits Imre | Pinezits György eln. tag |
Filácz Tibor | Rauner Stehr Mihályné eln. tag |
Dr. Gulyás Zoltán | Rokob Margit |
Ilosfai Éva | Sellei Tamás |
Mészáros Vilmosné |
A SZEP bírósági bejegyzése megtörtént.
Székhelye: 9484 Pereszteg, Fő u. 40.
Számlaszáma: 59500313-11091257 Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet.
Adószáma: 18269198-1-08
Az Egyesület célja: a tagság által képviselt közösség és a szülőfalu, ideértve a volt Sopronszécsenyt is, kapcsolatának erősítése a kultúra, a helytörténet és a népi hagyományok eszközeivel és folyamatos ápolásával. Az alapító tagokon kívül a SZEP-nek pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Pártoló tagja lehet minden olyan peresztegi (sopronszécsenyi) érettségizett vagy annál magasabb iskolai végzettségű magyar, vagy külföldi állampolgárságú természetes személy, aki az alapszabályt elfogadja, az egyesület céljait támogatja és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
A pártoló tag a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi joggal élhet.
Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összessége által alkotott közgyűlés, amelyet legalább évente egyszer az egyesület elnökének össze kell hívni.
A fentieket a SZEP alapszabályában foglaltaknak megfelelően közöltük.
Az egyesület, annak elnöksége által eddig végzett tevékenység:
Békési István
elnök
A Sopron megyei Peresztegen született. Rendes tanulmányain kívül tanulta a jogot is. Remete szent Pál rendi szerzetes. Hitszónok, író. Aszkétikus fölfogású, felvilágosodás-ellenes beszédeivel, írásaival a katolikus hit és erkölcs védelmében tevékenykedett. Jártas volt a jogtudományokban ezért megválasztották a rend prokurátorává, definitorává. Sokat tett templomok, a sátoraljaújhelyi rendház és iskola megépítéséért. Írt teológiai és történelmi műveket, magyar és latin nyelven elmélkedő írásokat fordított.
Művei:
A Sopron megyei Szécsényben született. Miután középiskolai tanulmányit elvégezte, a pannonhalmi szent Benedek rendbe lépett. A rendben kapta a Rupert nevet. 1763. dec. 21-én tett ünnepélyes fogadalmat. 1770. május 20-án misepappá szenteltetett föl. Bécsben teológiai doktori címet szerzett.
Pannonhalmán lett teológiai tanár, majd az 1776-83-as években a győri Királyi Kerületi Akadémián tanított egyházjogot. A jogi kar dékánja. A rend feloszlatása (II. József király ) után Tényőn lelkész, a 90-s években valószínűleg Győrben élt. A rend visszaállításakor, 1802-ben a rend jószágának kormányzója lett Komáromfüssön (a Csallóközben, majdnem Győrrel szemben, a pannonhalmi főapátság négy nemesi székhelyének egyike Komáromfüss). A Komáromfüss történetét feldolgozó, 2010-ben megjelent könyvben olvasható:"...1706-1802 között a község az egyházi alapítvány hatáskörébe tartozott, majd a bencés jószágkormányzók következtek: 1802-1803 között dr. Kovács Rupert lelkész és a teológiai tudományok doktora..."
Művei:
Jómódú gazdálkodók gyermekeként született Borisfalván (ma Kleinwarasdorf, Burgenland, Ausztria). A soproni Római Katolikus Tanítóképzőben szerzett tanítói és kántori oklevelet. A megüresedett főtanítói állás betöltésére kiírt pályázatot elnyerve 1888-ban került Német-Peresztegre. 1886-ban kötött házasságot a homoki Németh Ilona Ilkával. Nyolc gyermekük született, közülük négy felnevelkedett. Ismereteinek bővítése, a folyamatos önképzés jellemezte pályája végéig, nem csak a nevelés, oktatás területén. 1890-ben létrehozta a Pereszteg-Szécsényi Tűzoltó Egyesületet. Méhészettel, selyemhernyó tenyésztéssel foglalkozott (kitüntetésben részesült) és erre ösztönözte a lakosságot is. Énekkart alakított, faiskolát létesített. Jelentős magánkönyvtárat hozott létre. Szedenich Fülöp horvát anyanyelvű volt. Családját Lengyelországból származtatta. Falusi tanítóként jelentősnek tekinthető irodalmi tevékenységet fejtett ki. Műveinek egy részét horvát nyelven írta:
Megyei napilapokban, országos szakmai folyóiratokban jelentek meg írásai:
Nevéhez fűződő szócikkek:
A fenti, 1930-ban kiadott könyv többek között azt tartalmazza, hogy verseinek egy része kiadatlan. Dobrovics Iván említi Egy kántortanító naplója c. művét, stb. (Könyvtára fiához Csepregre került, ahol leégett.)
Peresztegen temették el. Síremléke ma már hiányosan van meg.
A Sopronvármegyei Peresztegen született, jómódú iparos szülőktől. A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult. A VIII. osztályból lépett a papnövendékek közé, de betegeskedése miatt, hátramaradt a tanulásban.
1844 januárjában szentelték fel misepappá. Segédlelkésznek ment falura, s nyolcévi káplánkodás után Nemesvölgybe nevezték ki plébánosnak. Lorettoba kívánkozott plébánosnak, amit el is nyer. 1867-től nyugdíjazásáig, 1900-ig Szentmargittán volt plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra felépítette. Szép könyvtárt gyűjtött magyar, német, francia, olasz, latin és görög művekből. Egyházmegyéje rokkant papjainak segélyalapjára 300 forintot áldozott. 1900-tól Pozsonyban élt és ott is halt meg.
A Sopron című újság 1894. január 11-i számának rövid híre: "Kitüntetés. Payer Mihály, szent-margittai plébános, a műfordításairól ismert költő a pápa őszentségétől a Szent Sír jeles rend lovagkeresztjét kapta."
A római Pápai Lovagrend középkeresztese, a Szent István Társulat tisztelebli tagja. kora ifjúságától fogva üres idejét az irodalomnak szentelte. Munkatársa volt a Regélő, Honderű, Budapesti Híradó, Katolikus Család, Vaterland, Weiner Kirchenzeitung, Gegenwart, Univers című lapoknak. Írt a Tanodai Lapok több évfolyamába, s vallásos költeményeket a Szépirodalmi Kertbe, a Magyar Szemlébe.
Verseskötete: Virágcsokor, Budapest, 1900.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Bp. 1899.
Magyar Katolikus Lexikon Fősz.: Diós István, Bp. Szent István Társulat 2002.
Horváth József - Perger Gyula: Kísérő tanulmányok (a hasonmás kiadáshoz), Győr, 2008.
Révai nagy lexikon, Bp. 1911-35
és kutatásai alapján összeállította:
Békési István
Hétfő: | 13:00 - 15:30 óráig |
Kedd: | 07:30 - 12:00 óráig |
Szerda: | 07:30 - 12:00 és 13:00 - 15:30 óráig |
Csütörtök: | nincs ügyfélfogadás |
Péntek: | 07:30 - 12:00 óráig |
Tel.: 99/532-040,
99/532-041