Február 2. - Urunk bemutatása, Gyertyaszentelő Boldogasszony

Jézus születése utáni 40. napon, ahogy azt Mózes törvénye előírta, elvitték Jézust szülei a jeruzsálemi templomba, hogy bemutassák az Úrnak, ugyanis a törvény szerint:
Minden elsőszülött fiú az Úr tulajdona. Ekkor kellett Máriának ugyancsak a törvény szerint egy pár galambot, vagy gerlicét bemutatni, tisztulási áldozatul. Élt
Jeruzsálemben egy Símeon nevű igaz, és istenfélő ember, aki várta a Megváltót, s az Istentől ígéretet kapott, nem hal meg addig, míg meg nem látja az Úr Fölkentjét.
A Szentlélek arra indította, hogy menjen a templomba akkor, mikor a gyermek Jézust odavitték. Símeon karjába vette őt, és így magasztalta Istent:
"Most már elbocsáthatod Uram szolgádat szavaid szerint békességben, mert meglátták szemeim az üdvözítőt, akit minden nemzet számára rendeltél, hogy világosság legyen:
kinyilatkoztatás a pogányoknak és dicsőség népednek Izraelnek."
Az ünnep evangéliumi szakasza világossá teszi, hogy e napon az egyház miért szentel gyertyát, s ünnepli Jézust, mint a világ világosságát.
E napot II. János Pál pápa 1997-ben a szerzetesek világnapjává tette.