Jézus születése utáni 40. napon, ahogy azt Mózes törvénye előírta, elvitték Jézust szülei a jeruzsálemi templomba, hogy bemutassák az Úrnak, ugyanis a törvény szerint: Minden elsőszülött fiú az Úr tulajdona. Ekkor kellett Máriának ugyancsak a törvény szerint egy pár galambot, vagy gerlicét bemutatni, tisztulási áldozatul. Élt Jeruzsálemben egy Símeon nevű igaz, és istenfélő ember, aki várta a Megváltót, s az Istentől ígéretet kapott, nem hal meg addig, míg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Szentlélek arra indította, hogy menjen a templomba akkor, mikor a gyermek Jézust odavitték. Símeon karjába vette őt, és így magasztalta Istent:
"Most már elbocsáthatod Uram szolgádat szavaid szerint békességben, mert meglátták szemeim az üdvözítőt, akit minden nemzet számára rendeltél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak és dicsőség népednek Izraelnek."
Az ünnep evangéliumi szakasza világossá teszi, hogy e napon az egyház miért szentel gyertyát, s ünnepli Jézust, mint a világ világosságát.
E napot II. János Pál pápa 1997-ben a szerzetesek világnapjává tette.

Az Örményországi Sebaste városának volt a püspöke. Balázs mielőtt püspökké választották orvos volt.
A 3.-4. századi keresztényüldözés áldozata lett. A Krisztusba vetett hitéért áldozta életét, lefejezték. Népszerűségének az oka egyik csodája, amelyből a Balázs-áldás származik. A hagyomány szerint a börtönben megmentett egy fuldokló kisfiút, akinek halszálka akadt a torkán. Ezért kérjük közbenjárását a Balázs-áldásban elhangzó imában:
"Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól. Az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében. - Amen."

A franciaországi Lourdes-ban 1858. február 11. és július 16. között 18 alkalommal jelent meg a Boldogságos Szűz Soubirous Bernadettnek. Rajta keresztül kívánta eljuttatni a világhoz üzenetét, bűnbánatra szólított, önmagáról kinyilatkoztatott egy hittitkot: miszerint ő a Szeplőtelen Fogantatás. A szenvedők figyelmét felhívta az Eucharisztia jelentőségére, s arra, hogy szenvedéseiket Jézus keresztjéhez kapcsolva türelemmel viseljék. A jelenés közelében fakadt csodás forrás vizében akkor is, ma is sok, gyógyíthatatlannak vélt beteg meggyógyult. Lourd zarándokhellyé vált. Ma is sokan zarándokolnak oda, hogy szenvedéseiket felajánlva kérjék a Szűzanyát: Mária, betegek gyógyítója - Könyörögj értünk!

Hamvazószerda az egyházi év egy nagyon fontos időszakának, a húsvétra felkészítő nagyböjtnek a kezdete. Húsvét misztériumát, vagyis azt, hogy az Isten egyszülött Fia, a szeretetben, értünk bűnös emberekért, kész volt a végsőkig, az életáldozatig "elmenni", csak akkor tudjuk átérezni és méltóan ünnepelni, ha elcsendesedünk, lelkünkbe tekintünk és átvizsgáljuk, életünk tetteit összehasonlítva az isteni szeretet mércéjével. E magunkba mélyedést akarja segíteni a hamvazás mely a bűnbánat jele, a böjt, az imádság, a szentgyónás és a jócselekedetek végzése.

Cirill és Metód testvérek voltak, Tesszalonikából származtak. Morvaországban hirdették az evangéliumot, szláv nyelvre fordították a Szentírást, és megszerkesztették szláv nyelven a liturgiát az úgynevezett cirill betűkkel. Rómába hívták őket, ahol Cirill 869. február 14-én elhunyt, Metódot pedig püspökké szentelték. Ő 885. április 6-án halt meg. II. János Pál pápa 1980-ban Európa társvédőszentjeinek nyilvánította őket.

Az áruló Júdás helyébe választották az apostolok. Jézus 72 tanítványának egyike volt, aki mindvégig tanúja volt Urunk életének, és tanúskodott feltámadásáról. Először Júdeában hirdette az evangéliumot, majd az "emberevők országában", Etiópiában működött, ahol püspökséget is alapított. Ő is, akárcsak a többi apostol, vértanúként halt meg, megkövezték, majd szekercével lefejezték. A IV. században, Szent Ilona császárnő az ereklyéit Trierbe vitette, ahol mind a mai napig nagy tisztelet övezi. A mi országunkban ünnepéhez népi, meteorológiai megfigyelések is kapcsolódnak.