A csend

Egy szemlélődő szerzetest felkeresett egy kíváncsi ember és megkérdezte tőle:
Áruld el, hogy az örökös csendben, amely életedet elkíséri, tanulsz-e valamit?
A szerzetes éppen a kútnál állt és vizet húzott fel magának. Így szólt a kíváncsi vendéghez:
- Nézz le a kútba és mondd meg nekem, látsz-e ott valamit?
Az lenézett a kútba, de jelentette, hogy nem látott semmit sem.
A szerzetes rövid ideig meg sem mozdult, hanem csak nyugodtan állt és újból megkérdezte az érdeklődőtől:
- Hát most látsz-e valamit?
A kíváncsiskodó elégetten válaszolt:
- Most a vízben a tükörképemet látom.
A szerzetes válaszolt a feltett kérdésére:
- Látod, amikor leengedem a vödröt a vízbe, az megmozdul. Most azonban a víz nyugodt állapotban van. Ez a nagy csendnek a titka: az ember meglátja saját magát.

"Ülj le az egyik sarokba és engedd át magad a csendnek."

.