Mosó Piroska - Emlék a Hősöknek

Emlékezni jöttünk össze, nem ünnepelni
A megdicsőült hőseinket nem lehet feledni
Márványba vésetik aranybetűvel
Minden név aki a háborúban veszett el.

Ők bátrak voltak, Ők nem hátráltak
A nagy Magyarországért vívták meg harcukat
Ők hősök voltak, e szóért oly drágán fizettek
Senki nem tud róla hova temettettek
Nincs rózsakoszorú, nincs fölöttük kereszt.

Hiába várták nem érkeztek haza,
Hogy várta a fiát sok-sok édesanya,
Gyász és fájdalom lett élte mindennapja
Hány feleség várta az Ő hitvesét,
Sóhaj és könnyek között virrasztotta át az éjt.

Hány gyermek mondott az Istenhez imát
Jó Uram hozd haza a drága édesapám
Hány nagyapa nem láthatta soha unokáját
Szomorú, mit szülhet a háború
Árva, szenvedő, vesztes embereket
De Ők nem haltak meg,
Szeretteik szívében mindörökké élnek

Az emlékmű is hirdeti, hogy
Ők e feldarabolt haza áldozatai
Bárhol a nagyvilágba vannak elhantolva
A lelkük most itt van velünk a szülőfalujukba
Konduljanak meg a harangok
Hegyen völgyön, azt zúgja a hangjuk
Hogy soha -soha többé nem akarunk háborút.